Ez idézet Konrád György A látogató c. könyvéből, én szépnek találtam.
Példálózhatnék talán egy csaló rabbi történetével, aki – bár tisztelet övezte hívei között – egyre nyomorultabban énekelt a frigyszekrény előtt. Nem akarta többé a Megnevezhetetlen szigorával fenyegetni a vétkeseket, jóságával vigasztalni a jámborokat. Elszökött templomából, álruhába öltözött, és vándorútra ment. Betért egy öregasszonyhoz, aki széljárta viskójában elhagyatva haldokolt. „Mivégre éltem, ha mióta eszem tudom, csak a baj látogatott”, kérdezte az öregasszony. „Hogy elviseld”, felelte az álruhás rabbi, és megbékítette a haldoklót. Mikor kendőt terített arcára, elhatározta, hogy ezután némának tetteti magát. Útján harmadnap fiatal koldusnővel találkozott, hátán cipelte halott csecsemőjét. A rabbi segített sírt ásni; kendervászonba csavarva beletették a csepp hullát a gödörbe, befödték, kenyeret ettek, s a koldusnő szavára a rabbi csak mutogatással válaszolt. „Szegénykének semmi sem jutott, se öröm, se fájdalom. Mondd, érdemes volt megszületnie?” Az álruhás rabbi kezét forgatta homloka előtt, de mert az asszony makacskodott, rábólintotta: igen. S nyomban elhatározta, hogy ezután nem csupán némának, de süketnek is tetteti magát. Egy sziklaodúban rejtőzött el az emberek elől, nem talált rá más, csak egy menyét. Sebes volt a lába, a rabbi gyógyfüvet kötözött rá, az meg ízletes magokat gyűjtött neki. A remete imádkozott, az apró állat pedig mozgatta az orrát, megkedvelték egymást. Egy délután kondorkeselyű csapott le a magasból, és társa szeme láttára elragadta a barlang szájában sütkérező menyétet. A rabbi ekkor azt gondolta: jobb lenne ezután a szemét is behunyva tartania. De mivel így – süketen, némán és vakon – már csak a halálra várakozhatott volna, annak siettetését pedig nem tartotta helyénvalónak, fölkerekedett, visszatért híveinek gyülekezetébe, és újból elmondta nekik, mi a jó, mi a rossz, a Megnevezhetetlen törvénye szerint, életükben. Tette, amit korábban is tett, szégyenében megizmosodva.
Eddig 20 komment érkezett
(
)
-
1. פאיי מארק
2008. 01. 07. 20:46Szép. !כה יפה
-
2. Molnargoreny
2008. 01. 07. 21:05Szépnek szép lenne, de a magamfajta természetrajzos beállítottságú embernek nagyon zavaró a menyét is meg a kondorkeselyű is... Nem tehetek róla: de nem volna kötelező a szerzőnek az efféle dolgoknak utánanézni, még akkor is, ha csak metaforának szánja az egészet?
Nem példabeszéd-szerűség ugyan, hanem történelmi regény, de a Herman Wouk-féle II. világháborús trilógia a szépen kidolgozott képzelt főhősöket olyan mesterien illeszti valós történelmi keretekbe, ami zseniális. Itt meg a menyét gyűjti a magokat (aki amúgy ragadozó), és a kondorkeselyű viszi el (aki az Andokban él, és mellesleg ilyen pici állatért sose csapna le). Lehet, hogy tahó földhözragadt realista vagyok, de nekem az ilyen durva tárgyi tévedések agyonütik a mondandója szerint emelkedett írást.
-
3. פאיי מארק
2008. 01. 07. 23:09...אתה אידיות
-
4. Szerény Javaslat
2008. 01. 07. 23:50MG!
A molnárgörény vagy mezei görény (Mustela eversmannii) egy kis termetű ragadozó, ami a menyétfélék családjába tartozik.
Ez azért újabb réteggel gazdagítja a szöveg jelentését, nemde? :)))
-
5. פאיי מארק
2008. 01. 07. 23:58Na most elrontottam, lebuktam. A szó végén ט van, nem ת. A fene.
-
6. Molnargoreny
2008. 01. 08. 1:01Szerény Javaslat: jól tudod, és a kis képen láthatod is. Közeli rokona a menyétnek (Mustela nivalis), egy genusba tartoznak.
De ez nem állattani vita. Csak azt jegyeztem meg, hogy az ilyen félreírás a hozzáértőnek akkor is leveri a lécet, ha amúgy az írás kitűnő lenne.
A felhozott Wouk-ellenpélda: valahol mellékesen említi pl. a Seadragoon és Sealion tengeralattjárók elleni bombatámadást (az egyik főhőst, Byron Henryt odavitte). Namármost Ruhe, (aki egy időben a Seadragoon tényleges tisztje volt) hadtörténeti könyvében az események teljesen azonosan szerepelnek (nem kizárt, hogy Wouk Ruhe könyvét használta forrásnak erre). Mint ahogy a midway csata leírása is történelmileg tökéletesen pontos, és a "hivatalos" forrásokkal egyezik. Azért is tökéletesen élvezhető a regény, mert fájdalmas történelmi bakik nem keltenek zavaros visszhangot. Nem úgy, mint a maggyűjtő menyétre lecsapó kondorkeselyű. Wouk biztosan évekig gyűjtötte az anyagát, Konrád meg nem ért az állatokhoz - de szerintem illett volna utánanéznie, legalább egy hangyányit, hogy stílszerű legyek. Mondjuk menyét helyett legyen pocok, az gyűjthet éppen magot, és héja vigye el.
Kedves Héberül Író Akárki:-) Nem tudom, mit rontottál el, de nekem a görög "nű"-re és a "pí"-re emlékeztető betűk egyike se mond semmit. Csak nem a molnárgörényre utaltál?:-)
-
7. פאיי מארק
2008. 01. 08. 1:29Azt írtam, hogy idióta vagy. Azóta utánanéztem a jp-s kalandodnak, mondhatni rosszul vagyok tőled; addig nem írok erre a blogra, amíg itt vagy.
-
8. alma
2008. 01. 08. 6:58A rabbi, mint szoc.munkás?Nem rossz ötlet.Végre valahol eldicsekedhetek a most felgyógyított nyulammal.
-
9. Charlie
2008. 01. 08. 23:38Kedves פאיי מארק,
az idiot végén már csak azért sem lehet ת, mert akkor az askenázok idiojsznak ejtenék, s azonnal eljönne a Messiás.
Kedves MG,
a problémának két megoldását is látom. Az első lehetőség, hogy Konrád rosszul emlékszik az állatnevekre. A második lehetőség, hogy az eredetileg jiddisül elmesélt chaszid népmese fordításába csúszott hiba, Konrád meg átvette. Arra gondolni sem merek, hogy esetleg ez egy inka-chaszid gyűjtés (az elveszett törzsek bárhol lehetnek), s a menyét valójában tengerimalac.
-
10. פאיי מארק
2008. 01. 09. 10:33ריכטיק
-
11. nagylevin
2008. 01. 11. 9:45Kedves פאיי מארק
Ha pontosan elmondanád, milyen történetet találtál, ami felháborít Mg-t illetően, akkor többre mennénk szerintem, meg lehetne beszélni. Megteszed, hogy leírod?
-
12. nagylevin
2008. 01. 11. 13:24Kedves MG és a többiek!
Utánaáztem, miről van szó, ha már bekerült a diskurzsba, beszéljük meg, ha Te is úgy kívánod!
A történet úgy szól, ha jól értem, hogy egy rablóhoz hívtak orvosi segítséget nyújtani, akiről kiderült, hogy semmi baja, szimulál, viszont el akarta érni, hogy segíts neki megszökni. Agresszív volt, azt sem tartottad kizártnak, hogy fizikailag lesz agresszív. Te ekkor megütötted, aztán otthagytad és feltehetően a rendőröktől is kapott még. Szólj, ha nem pontos valami.
Na, erről én azt gondolom, hogy nem tehetted volna meg, már csak saját világnézetedből kifolyólag sem, elsősorban épp amiatt nem. Azt szoktad mondani, következetesen és mélyen konzervatív vagy, legyen rend. A rendet pedig egyes-egyedül a törvények szavatolják. A rabló kapja meg büntetését, amit megérdemelt, ha ez kevés, akkor lehet azon vitatkozni, azt javasolni, hogy növeljék meg a büntetési tételt. De önbíráskodni nem lehet, köztörvényes ügyekben sem, rend csak akkor van, ha mindenki a törvény minden rendelkezését egyformán kötelezőnek érzi magára nézve. A rablót természetesen nem kellett ellátnod, joggal lehettél dühös a fölösleges kiszállásért, a szökési kisérletről értesíthetened kellett a rendőrséget, ez nyilván súlyosbító körülmény, egyszóval a legkövetkezetesebben, a törvény legteljesebn szigorával felléphettél volna a bűnelkövető ellen. De a törvény ellenében nem. Erőszak alkalmazására csak a törvény védelmére hivatott erőszakszervezet, a rendőrség jogosult. Úgy és annyira, ahogy és amennyire törvényes. Például a rendőrnek le kellett tartóztatnia a TV-székház ostromlóit, azokat, akik a tüntetések alatt nem tartották be a törvényeket, de nem rugdalhatta volna meg őket a földön. Akkor sem, ha rátámadtak előtte. Akkor sem, ha mégoly jogos a dühe. A prágai anarchistáknak sem szabadott volna hagyni, hogy tettleg bántalmazzák a neonácikat és ezt igazán nem az irántuk érzett szeretet mondatja velem. Ki kell vonulni és megmutatni, ahogy Prága érseke tette és mások,
hogy a tisztességes, öntudatos állampolgárok nem tűrik a náci
zmust, jelen kell lenni és szolidárisnak kell lenni, a rendőrségnek fel kell lépnie a nácik esetleges tettlegessége ellen, de nem verheti meg őket a spontán polgári felháborodásból fakadó mégoly jogos népharag sem. Felháborodásod érthető, persze, de eljárásod nem volt elfogadható. Tudom vagy inkább sejtem, hogy ilyenkor az ember roppant dühös lehet, nehéz helyzet, előfordul, hogy rossz, elfogadhatatlan megoldást választunk. De utólag, amikor már túl vagyunk az éles helyzeten, még mindig felülvizsgálhatjuk legalább.
Ez nem valami tetemrehívás, ez az ügy szóba került פאיי מארק kommentjében, akkor beszéljünk róla, ha Te is úgy gondolod.
Szia! -
13. Molnargoreny
2008. 01. 11. 19:09Kedves Gyuri, picit félreértetted, de lényegileg pontos.
Tehát: a tagot elkapták (rablási kísérlet közben, letépte a ridikült de elkapták vele). A fogdában rögtön "rosszullett". Nem velem akarta megszöktettetni magát; hanem arra bazírozott, hogy ha beveszem a hazugságot, és kiviszem kórházba (ilyenkor mindig jön fogdásrendőr, a börtönből meg fegyőr vele), akkor onnan mégis könnyebben meglóghat (ez is így van, mert ott nincs bezárva, és csak egy őrt kell átvágnia).
Ez az egész történet 1990-ben vagy 91-ben volt. Azért mondtam el (nagyon vázlatosan, messze nem részletesen) a Gyárban, mert a rendőrök tényleges bűnözőkkel - és különösen cigányokkal - szemben a 2-3 évvel korábbihoz képest mennyire elbizonytalanodtak. Ezért az elmondás erre volt kihegyezve, és igen vázlatos volt.
Amikor bementem, öt marcona rendőr nézte, ahogy a cigány rabló (aki amúgy részeg volt) előtántorog az elkülönítő egyszemélyes fogdacellából, odajön hozzám, és valami ilyet mond (nem szó szerinti pontosságú, de a lényeg és a stílus ez volt): "Doki bazmeg a k. anyádat vigyél ki innen mert ezek a geci rendőrök behoztak" - közben a köpenygombomba kapaszkodott és az a kezében is maradt.
Erre én először csak bámultam, hogy a zsaruk ezt tűrik, aztán belémállt az ideg, eltoltam ballal, jobbal meg lekevertem neki egy szép nagy pofont (az elsőre nyilvánvaló volt, hogy itt rosszullát nincs - bár fogdában tényleges beteg, különösen frissen bevittként irodalmi ritkaság, kivéve, ha a rendőr összeverte elfogáskor). Lehet, hogy ez nem volt szép dolog - na de hát emberből vagyok ám én is (amit itt sokan nem tudnak: hogy alig 30 esetkocsi van, abból 5-7 a kiemelt technika, és egy ilyennel voltam, és egy ilyen ügy is legalább fél, de inkább egy óra, adminisztrációval, miegyébbel. Ha közben, kedves Akárki, a te feleséged/édesanyád/gyereked - ne adja az Úr! - balesetet szenved, akkor majd vár szépen, ha kibírja, és a menetlevelén ott díszeleg a "kocsihiány" stempli...).
Vagyis: elragadtattam magam, az biztos, de minden okom megvolt rá. Egyrészt az, ahogy a kedves rabló úr viselkedett, másrészt maga ez a mindenkit leszaró pofátlan próbálkozás. Nem kellett volna pofonvágni (aztán a rendőrök is adtak neki párat, miután látták, hogy én nem fogom feljelenteni őket - mint elmondták, azért voltak olyan visszafogottak, mert az ipse egy már akkor a jogvédő feljelentgetéseiről közismert ügyvéd nevét ordítozta, hogy ő az ügyvédje...).
A JP-n ez az ügy éppen a prágai kontextusban merült fel. Én azt mondtam, Gyuri, amit te: szó nincs arról, hogy a nácikat szeretném, de az anarchisták verekedése akkor sem elfogadható, főleg nem támogatható. A két ügyben van némi közös, de azért sok az eltérő tényállási elem is (az utcai tömegverekedés eleve más kategória, és a jogtalan tüntetés sem azonos a rablással meg a mást esetleg kvázi megölő link mentőhívatással).
Mellesleg "a rendőrség jogosult" - igen, de ők azt hitték, hogy én afféle liberális jogvédő vagyok (ami nem). Azért nézték eleinte az egészet tétlenül.
Kedves Gyuri! Te szerintem védett életet élsz ebből a szempontból, értelmiségi vagy, és efféle helyzetekbe (vagy még ilyenebbekbe) nemigen kerülsz. Ha már kibeszélünk: legyen. Valamikor korábban a JP-n is megemlítettem az "Illatos úti csatát", ami még korábban volt, és egy, a dzsumbujban megtámadott mentőegység megsegítéséről szólt. Ott a szállítókocsit körbevették a cigányok, döntögették, a srácokat elverték, de rádiózni még épp tudtak, szerencséjükre. Erre aztán odahúzott vagy 20 mentő (eset, szállító vegyesen), és - tisztesség ne essék - szarrá vertük a hőzöngőket (a rendőr nem ért oda időben, várni meg nem lehetett). Akkor olyan is volt, hogy a kést lóbáló atyafit úgy megcsaptam a vákumvassal, hogy kifeküdt (hogy mi lett vele, nem tudom, a rokonság elvitte az összes fekvőt, amikor megjöttek a zsaruk)...
Még le is írtam, hogy ott nem mérlegeltem, és nem finomkodtam: talán a karjára is rávághattam volna, de úgy gondoltam, az a biztos, ha fejbevágom, és lőn. Akár agyon is csaphattam volna. Érdekes, hogy ez az eset (már nem tudom, minek kapcsán hoztam fel példaként) senkinél nem ütötte ki a biztosítékot; a későbbi inkább csak ürügy volt, holott tényleg elmerevedett a vita, és ha Shadai (akivel amúgy mailozgattunk, sőt, itt-ott ma is, illetve egyes blogokon is beszélünk) csak megkér, hogy álljak le, megtettem volna.
Az nagyon nem tetszett, és inkorrektnek tartottam, hogy először megkérdeztek: igaz-e, majd a választ meg se várva kidobtak (illetve, megválaszoltam, de azt már kimoderálták).
Kedves Gyuri és Akárki: a mentőzés egy kemény világ. Többször megtámadtak, többször a beteg érdekében erőszakot kellett alkalmazni, sokszor kerültünk ilyen-olyan veszélybe, és sokszor maga a beteg volt vesztélyes. Döntünk néha rosszul, és néha túl agresszívek is vagyunk. De azért én ok nélkül soha nem bántottam senkit. Ha érdekel Titeket ez a világ - amelyben 18 évet húztam le - szívesen beszélek róla, de a húzósabb dolgokat tényleg inkább élőszóban. Egy VIII. kerületi lakásban vagy akár az utcán nem éppen azok a szabályok működnek, mint egy elegáns és toleráns értelmiségi körben... Rengeteg olyan ember van, aki a ráüvöltött "bazmeg"-ből ért, vagy abból, ha szájonvágják, de a "kérem, Uram!" inkább fölényeskedést vagy támadást eredményez, mert az illető azt hiszi, hogy félünk tőle és most neki mindent lehet.
Egyszóval: én nem érzem ezt akkora erkölcsi tehernek magamon... Nem mondom, hogy okvetlenül helyes volt - de azért abból a lassan már nagykorú pofonból ekkora ügyet kavarni mégse kellett volna. Tudjátok, az a bizonyos kő - az vesse, aki még...
Kellemes hétvégét nektek (én most elmegyek, azért is írtam még most, és csak vasárnap jövök vissza). Ezért van, kedves Akárki, hogy Sabbatkor írtam - de hát én nem tartom, miért is tenném. Nem a Jom Kippuri háborút indítom most el, mint valamikor mondád, csak vasárnapig nem leszek gépnél.
-
14. Molnargoreny
2008. 01. 11. 19:15Jaj, egyetlen dolog, amit elfelejtettem: az a bizonyos JP-poszt meg a kommentek erősen hajaztak a "Tom Lantosnak rákja van" című bombagyárosra... Biztosan kényelmetlen volt, hogy ezt nehezményeztem (a Lantosos még nem volt meg, persze, de volt hasonló a Gyárban biztosan). Mindenesetre én ilyeneket nem szoktam írni. Bírálok, sokszor keményen is, de nem azért, mert gyűlölök valakit vagy valakiket, hanem mert okot látok rá, ami mindig konkrétum. Ezt a posztot javaslom (a Bombagyárban is lehoztam, természetesen, de magamtól linkelem, mert ott névtelenül is hozzászólhat, aki akar):
molnargoreny.blog.hu/2007/11/20/tudjatok_e_milyen_a_halal -
15. Szerény Javaslat
2008. 01. 11. 19:36A bombagyár nemrég közölt nosztalgiázó cikket az egykori Antiszemita Pártról. Ami a Holocaust után azért elég ciki.
Molnárgörény, Te pedig addig kérkedsz azzal, hogy kiket csapsz le (orkokat, ezt a megnevezést használjátok a náci blogon a cigányokra, miért is? s miért is írod a zsidóságra, hogy babók?), amíg egyszer valakit véletlenül meg találsz ölni (az imént történt egy eset, hogy egy 18 éves fiút megvertek, hazament, majd meghalt) és szépen emberölésért börtönbe fogsz kerülni.
Elhiszem, hogy a te világod egy roppant férfias világ, de picit nem ártana lehiggadni.
Elmenni például ruhatárosnak, ha nem bírod a mentőzéssel járó stresszt.
S ha mégis megtörténik a hirtelen felindulásból elkövetett emberölés, s megkapod a méltó választ kedvelt önbíráskodásodra (ne legyen így! ne egy emberéletből tanulj!), akkor hordhatják a bloggertársak a gulyás/maceszgombóclevest...Akárki pedig szíveskedjen magyarul kommentelni, hogy Gyurinak ne kelljen mindent lefordítani a számunkra. (Vagy Akárki tartja a fogadalmát, hogy amíg MG itt van...?)
-
16. Molnargoreny
2008. 01. 11. 20:34Nem ír senki orkot meg babót. Az egy automatika, a gyűlölettörvényre tekintettel, cseréli a szavakat. Most már voltaképpen fölösleges, nem hatályos a gyűlölettörvény. Cigányt, zsidót, miegyebet ír, aki ezeket a szavakat írja. Aki regisztrált, az eredeti szöveget lát, de ez nem titok, ott olvashatod az indexfórumon. Azért nincs sok értelme, mert a regisztáltak közül is bárki bármit kiadhat, tehát ha le akar csapni a hatóság, a szócsere ez ellen nem véd meg.
Már nem mentőzök, nem a stressz miatt, ha érdekel. Továbbá: nem kérkedem, ez hülyeség. Megkérdeztetek, elmondtam, most akkor kérkedem. Tagadjam le? A 18 éves fiút pedig tudtommal nem a mentők verték meg, ugyebár?
Ami pedig az Antiszemita Pártot illeti: okosabb a sima elítélősdinél elemezni a helyzetet, ami létrehívta. Olvasd el a kommentemet (mind nyílt) erről.
Véletlenül pedig nem ölök meg senkit. De azért: ha Gyuri megkérdez, én meg részletesen válaszolok, légyszíves ne kérkedésnek, hanem őszinteségnek nevezd a dolgot. Az pontosabb is, és nem uolsósorban toleránsabb is. Amire mindenki részéről szükség van.
Továbbá: én nem cenzúrázom a Bombagyárat és nem s fogom. Amikor valamiről eltérő véleményem van (ez nem ritka) megírom. Ugyanakkor elhatárolósdira (ami erélyesen bolsevik technika, posztoltam is pár hónapja) nem vállalkozom, és mások ekézésére sem. Engem senki nem gátol abban, hogy saját álláspontomat kifejtsem, én se teszem ezt mással.
Postscriptum: az Illatos úti bicskás bizony meghalhatott volna. Nem kell ötvenedmagával nekiesni egy kétfős mentőegységnek, nem kell kést húzni. Van olyan, hogy "jogos védelem" - tudod, jogász is vagyok. A kés potenciálisan életveszélyes eszköz - ott a lebunkózás arányos védekezésnek számít. Nem én kezdtem, tehát jogos védelmi helyzetben voltam (az is abban van, aki MÁST, jelen esetben a megtámadott kocsi legénységét védi).
Ha téged támadnának meg, mit tennél? Nem férfiasságról van itt szó, ez egyáltalán nem "férfias". Olyan, amilyen. A mentőorvosok, mentőtisztek között sok nő is van. Nemegyszer azokat is elverik (nagyjából nézik a gazfickók, hogy nő, de nem mindig - igaz, az ápoló és a gépész olyankor oroszlán, ha kell).
-
17. Molnargoreny
2008. 01. 15. 13:50Szerény Javaslat: csak egy apróság még. Az a bizonyos 18 éves fiú. Nos, fordított a helyzet: ő lecigányozta az egyébként tényleg cigány "erős embert" az iskolában, aki emiatt leütötte. Koponyaalapi törést szenvedett, ezért halt meg. Volt olyan reakció erre, amely mentegette a gyilkos cigányt, hogy "oka volt rá". Ha egy pofont ad, annak nem ez a végeredménye - egy pofont, ha nem is támogatandónak, de megérthetőnek mondanék, elvégre megsértették. De agyonverni?
Nem én verek agyon bárkit - cigány elkövetők sokkal inkább...
-
18. Szerény Javaslat
2008. 01. 15. 18:19Most látom, hogy itt is megszólítottál. Bevallom, megnyugodtam, hogy nem versz agyon senkit (bárkit? nem ugyanazt jelenti), a gyilkos elkövetőket pedig származásuktól függetlenül elítélem. A vízigót gyilkosokat is. Sőt, hogy megnyugtassalak: az ávós verőlegényeket is.
-
19. Molnargoreny
2008. 01. 16. 23:49Kedves Gyuri!
Kértél, hogy írjam meg, miről volt szó ("beszéljünk róla, ha úgy gonodolod") - kellő részletességgel megtettem. Leköteleznél, ha ismertetnéd a véleményedet... -
20. nagylevin
2008. 01. 17. 0:52Kedves MG!
Holnap írok majd, most nagyon fáradt vagyok már.
Gyuri
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az e-mailcímet kötelező megadni, de az oldalon nem jelenik meg. A bejegyzés elküldéséhez - spamszűrés céljából - az ellenőrző kódot is be kell gépelni a végén.
Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam-jellegének vizsgálatához használjuk fel.